(megszüntetése)

 

·        Ha erõsen izzad a hónaljunk, naponta legalább kétszer mossuk meg meleg vízzel és szappannal, utána almaecettel dörzsöljük be. Az ecetes bedörzsölés rögtön megszûnteti a kellemetlen testszagot, és a hatás sokáig megmarad. Ilyenkor célszerû eltávolítani a hónaljszõrzetet is.  A szõrtelenített bõrön a dezodoráló szerek hatásosabbak.

·        A kellemetlen lábszag esetében lábunkat napjában legalább kétszer áztassuk langyos vízben, oldjunk fel benne 1-2 evõkanál timsót is. A lábat  mindig töröljük szárazra! A harisnyát vagy a zoknit naponta cseréljük. Csak ritkán húzzunk nejlonharisnyát. Többször váltsunk cipõt is. Ajánlatos a félcipõ, kivágott cipõ, szandál viselése. Otthon lehetõleg mezítláb járjunk.

·        A kézizzadás mérsékelhetõ, ha szappannal gyakran mosunk kezet, vagy napjában kétszer (tíz percig) ecetes vízben áztatjuk kezünket. Jó megoldás még a kézfürdetés 15%-os sós vízben.

·        A combhajlatokban, a mellek alatt (között) keletkezõ kellemetlen testszag kezelését sem szabad elhanyagolni. A bõrfelületeket itt is ajánlatos naponta többször lemosni meleg szappanos vízzel, majd dezodorálni. Ha napközben szükségünk van szagtalanításra, frissítõ kendõt vagy nedves vattát használjunk, és aztán újból dezodoráljunk.

·        Verejtéktúltengés esetén viszont forduljunk szakorvoshoz. A szüntelen és erõs verejtékezést különbözõ betegségek is okozhatják. Ezeken csak orvosi beavatkozással segíthetünk.

 

     (szaporítása)

 

·        Meleg, napos helyre ültessük. Talajban nem igényes, de a meszes helyeket kedveli. A sziklakertben is jól mutat. A fagyra nem érzékeny.

·        Szaporítása történhet magról, palántázással, zölddugvánnyal vagy tõosztással. Kis mennyiségben érdemesebb cserepes növényt vásárolni.

·        A magokat március elején vessük ládába, vagy tejfeles pohárba. Április végén palántázhatunk. A palántákat 50x30 cm-re ültessük. A szabadágyban nevelt palántákat szeptember végén tegyük állandó helyükre. Zölddugványait tejfölös pohárban, félárnyékban neveljük. A legjobb érett komposztföld és homok keverékében gyökereztetni. A tõosztásra a legalkalmasabb idõ az október.

·        A növény virágzó leveles hajtásainak felsõ részeit gyûjtsük. Évente kétszer aratható (július, szeptember). A nagyobb mennyiséget sarlóval, a kevesebbet késsel vagy metszõollóval vágjuk le. Elég, ha 10-15 cm-es tarló marad.

·        A levágott hajtásokat szellõs, száraz, árnyékos helyen szárítsuk. A helyesen szárított drog középzöld. A jó szárítmány nem tartalmazhat megfásodott szárrészt. Apróra vágva lefagyasztva is tárolható.

·        Kitûnõ fûszer. Mártások, különbözõ húsételek, saláták ízesítésére használhatjuk. Virága ehetõ, ezért friss saláták díszítésére és ízesítésére is felhasználhatjuk. A belõle készített tea izzadásgátló, köhögéscsillapító, étvágyjavító. >>>>

 

 

     (hajtatása)

 

·        A hagymákat szeptember végén, október közepén ültessük a kertbe, virágágyba vagy pázsitos területre, hogy a gyökerek a hideg beálltáig kifejlõdjenek. Ültetésre világos, napos és szélvédett helyet válasszunk. A virágágy földjét jól munkáljuk meg, és tápdús komposztfölddel javítsuk fel.

·        A hagymákat sorokba, 15 cm tõtávolságra duggassuk. Nagyon vigyázzunk az ültetési mélységre, mert a hagymák takarás nélkül könnyen megfagyhatnak. Legjobb a növényt 10-20 cm mélyre ültetni. A hagymák duggatása elõtt ajánlatos a barázdákat homokkal is beszórni.

·        A növényt a kertben elvirágzásig (április) nem kell öntözni, mivel a talajban ebben az idõszakban még elegendõ nedvesség áll rendelkezésére. Ugyanakkor nem árt 2-3-szor tápoldatozni, valamint gyomtalanítani. Száraz idõben virágzás után feltétlenül öntözzük a talajt, nehogy kiszáradjon. Az elvirágzott tövekrõl mindig vágjuk le a tõkocsányokat.

·        A jácint hagymája hároméves korig növekszik, ezután erõsen sarjadni kezd. A sarjhagymákat leválaszthatjuk, és ültessük ki a kertbe, szép virágok fejlõdnek ki belõlük. >>>>

 

     (telepítése)

 

·        A japánbirs a tavasz legélénkebb virágú díszcserjéje. Igen sok fajtája van legkedveltebbek a sötétpiros színûek. Áprilisban, a lombfakadás elõtt vagy azzal egy idõben nyílik. Virágával, levelével és termésével díszít. Termése a birsre emlékeztet, igen kellemes illatú.

·        Kertbe magánosan vagy kisebb csoportba ültessük, de sövénynek is alkalmas, mert a metszést jól tûri. Napos, meleg helyen, tápdús, nem túl száraz talajban fejlõdik legjobban. A meszes talajt nem kedveli, levelei megsárgulnak.

·        Száraz helyen öntözni kell. Az öntözés fõleg az ültetés utáni elsõ két évben fontos, míg a növény gyökérzete regenerálódik. Az idõjárástól függõen évente legalább 6 öntözés is szükséges lehet, egy-egy alkalommal tövenként két vödör vízzel. A jól begyökeresedett cserjét viszont már a szokásos módon locsoljuk.

·        Ha a növény metszése szükséges, csakis elvirágzás után metsszük! Így nem fosztjuk meg magunkat a gazdag virágpompától.

·        Szaporíthatjuk zölddugványról júniusban-júliusban, vagy késõ õszi fásdugványról.  Alkalmazható még a gyökérsarjak leválasztása, valamint a feltöltéses bujtás is. Magról jól szaporítható . Az egyes változatok megtartják sajátságaikat. knol.google

 

     (tisztítása)

 

·        Ha játékkártyáink piszkosak, keverjünk két deci vízbe egy kávéskanálnyi kámforszeszt, és egy rongyot bemártva nedvesen tisztítsuk meg, majd száradás után síkporral dörzsöljük át õket.

·        Ha csak néhány kártyát kell megtisztítanunk, friss kenyérbéllel dörzsöljük át a piszkos lapokat. Az összekoszolódott kenyérbelet szükség szerint cseréljük. Végül a letisztított kártyákat puha ruhával töröljük át.

·        A kártyalapokat idõnként célszerû hígított alkohollal is átmosni. A megszáradt kártyákat puha ruhával töröljük át. Újból fényesek lesznek. Alkohol helyett használhatunk pálinkát, kölnivizet, vodkát stb. is.

·        Új kártya hatását kelti, ha egy vattadarabot megnedvesítünk széntetrakloriddal, s vele  átdörzsöljük a kártya mindkét oldalát. Száradás után egy másik vattadarabot síkporba  mártunk, s vele is átdörzsöljük  a kártyákat. Ekkor a kártya csúszóssá és fényessé válik.

·        Hogy kártyáink gyorsan ne piszkolódjanak, szórjunk a kártyalapok közé kevés síkport vagy hintõport. Így a piszok kevésbé tapad a lapokra.

 

     (ültetése)

 

·        A jázmin világos, napos helyen érzi jól magát. Kényes növény, a fagyra igen érzékeny, ezért megfelelõ védelmet igényel.  Május közepétõl azonban érdemes kitenni a szabadba. Széltõl védett teraszon vagy az épület déli oldalán kitûnõen fejlõdik, szépen virágzik. Sok illatos, fehér, csillag alakú virágot hoz.

·        Ha a növény nyáron a lakásban marad, lehetõleg hûvös helyre tegyük, és rendszeresen gondoskodjunk számára friss levegõrõl, különben a melegben a szár hirtelen megnõ, erõtlen lesz. 16 C fok körüli hõmérsékleten teleltessük.

·        A jázmin vízigényes, különösen a fejlõdés idején, tavasszal és nyáron. Bõven öntözzük, de ne álljon sokáig vízben, mert a pangó vizet nem szereti. Forró nyári napokon érdemes többször vízpermettel hûsíteni a lombját. Télen keveset locsoljuk.  Növekedési idõszakában ajánlatos kéthetente tápoldatozni.

·        Tavasszal ültessük át, az idõsebb növényeket elegendõ 2-3 évenként. Átültetéshez egyszerû földkeveréket használjunk, elõnyös viszont, ha komposztot is keverünk hozzá.

·        A jázminokat dugvánnyal nyáron szaporíthatjuk. Dugványokat tavasztól nyár végéig vághatunk. Lehetõleg fiatal hajtásokat válasszunk. A gyökeresedéshez 20 C fokos talajhõmérséklet szükséges.

·        A jázmint minden évben virágzás után vágjuk vissza, hogy bokrosabb és szép rendezett legyen. >>>>

 

     (tudnivalók)

 

·        Ha beszakadt alattunk a jég, legfontosabb a nyugalom. Igyekezzünk a hátunkra feküdni, hogy tüdõnk és a jég szélére került fejünk megóvjon az elmerüléstõl, közben próbáljunk segítségért kiáltani. Helytelen és végzetes szokott lenni, ha a sérült kapálódzik, hadonászva próbál kikapaszkodni.

·        Ha nem érkezik segítség, háton fekve, széttárt karokkal lassan igyekezzünk kimászni. Testsúlyunk így nagyobb felületen oszlik el, újabb beszakadásnál nem kerülünk megint víz alá.

·        Ha társunkat kell menteni, csak nagy felületû tárgyak (létra, deszka, vastagabb faág) lefektetésével közelítsük meg a beszakadtat, akit kivontatunk vagy ráemeljük a megfelelõ felületû tárgyra. Eredménnyel járhat az is, ha kötelet dobunk a sérültnek, és ezzel húzzuk ki.

·        A jeges vízbõl kimentett sérültet ne vigyük azonnal túlfûtött helyre, mert a gyors felmelegítés súlyosbítja az állapotát. A zárt helyiségbe vitt sérültrõl gyorsan vegyük le a fagyos, nedves ruhát. A test dörzsölésével állítsuk helyre a normális vérkeringést.

·        A sérültet fektessük ágyba, és jól takarjuk be. Ha eszméleténél van, adjunk neki meleg italt. Ha eszméletét vesztette, ellenõrizzük légzését, pulzusát, ezek hiányában kezdjük meg az újraélesztést.

 

     (tisztítása)

 

·        Ha a szélvédõre ráfagyott a hó vagy a jég, gumi vagy fakaparóval tisztítsuk le, és kefével távolítsuk el a lekapart jeget. Mûanyagkaparót vagy más keménytárgyat lehetõleg ne használjunk, mert az üvegen karcolások keletkezhetnek, melyek este nagymértékben csökkentik a kilátást.

·        Ha gyorsan szeretnénk megszabadulni a jégtõl, legjobb egy kis finom sót az üvegre szórni. Néhány perc után a jég teljesen eltûnik a szélvédõrõl. A leolvasztott jég és só maradványokat tiszta ronggyal töröljük le. Nem árt utána fagyálló ablakmosó folyadékkal is áttörölni az üveget. Indítsuk be az ablakmosót.

·        Ha az ablaktörlõlapát is ráfagyott a szélvédõre, ne próbálkozzunk a beindításával, mert a gumi tönkremegy. Akkor sem indítsuk be a törlõket a jeges felületen, ha nem fagytak az üveghez. A gumik ilyenkor is károsodhatnak.

·        A jégoldó szerek használatával csökkenthetjük az üvegfelületek sérüléseit, és meggyorsíthatjuk a jég eltávolítását. Az olvadás rövid idõn belül megindul, csak tiszta száraz ruhával le kell törölni a szélvédõt. Ha nagyon vastag és tömör jégréteg (pl. ónos esõ után) többszöri permetezést kell alkalmazni.

 

     (autóvezetés)

 

·        Jeges, havas úton igen figyelmesen, finom kormánymozdulatokkal kell vezetni. Ilyenkor a manõverezés nagyon nehéz. Kerülésnél, elõzésnél, sávváltásnál fokozott veszéllyel kell számolnunk. Menetközben ne adjunk hirtelen gázt, mert a kocsi megcsúszhat. Óvatosan bánjunk a pedálokkal!

·        Jeges úton még a legjobban beállított fékek sem biztosítanak egyenletes fékhatást. Ilyen helyeken fõként motorféket használjunk. Ennek érdekében idejében kapcsoljunk vissza. Különösen emelkedõ elõtt kapcsoljunk olyan fokozatra, amellyel biztosan fel tudunk kapaszkodni. Vegyük figyelembe, hogy a száraz úthoz képest nagyon csökken a tapadási tényezõ.

·        Az úttest nagyfokú eljegesedése esetén elõfordulhat, hogy nem vagyunk képesek elindítani a kocsit. Ha van a közelben homok, szórjuk a kerekek elé. Legbiztosabb, ha télen a hólapát mellé néhány kiló homokot is viszünk magunkkal.

·        Ha a megpörgés miatt jegessé vált a kerék alatt az útfelület, ún. "hintáztatással" próbáljunk lendületet szerezni, és olyan részre kihajtani, ahol a hajtott kerekek mindegyike megkapaszkodhat. A kocsi elindítását elérhetjük úgy is, ha a kerekek alá  csúszásgátló anyagot teszünk (lábtörlõ, ruhadarab, faág stb.).