(teendõk)

 

·        Ha elmúltunk 45 évesek, szembe kell néznünk a klimax megjelenésével. Amennyiben lélekben, testben kellõen elõkészülünk rá, sem testünk, sem munkaképességünk, sem hangulatunk nem szenved törésszerû csorbát. Ha viszont a klimax felkészületlenül ér bennünket,  testi és lelki életünk túlérzékennyé válhat, és a klimaxos zavarok súlyosabb fokozatai is felléphetnek nálunk.

·        A klimax elsõ jeleinél (vérzésproblémák stb.) tanácsos nõgyógyászhoz fordulni. Ne várjuk meg, amíg megjelennek a jellemzõ klimaxtünetek: hõhullám, hangulatváltozás, álmatlanság, idegesség. Idejében és megfelelõen gondozott klimax nem csökkenti a szellemi és testi frissességet.

·        Akkor járunk el helyesen, ha sem a férjünk, sem a gyerekek, sem a munkatársak nem veszik észre, hogy a változás korába jutottunk.

·        A klimaxos panaszokat megelõzhetjük, ill. megszüntethetjük, ha sportolunk, vagy  ezzel egyenértékû fizikai munkát végzünk, vitaminban és fehérjékben gazdag ételeket fogyasztunk, megfelelõen pihenünk, sokat tartózkodunk a levegõn. Lemondunk az alkoholról, csökkentjük a dohányzást, a kávéfogyasztást.

·        Gyógyszereket csak orvosi utasításra szedjünk. Súlyos panaszok esetében minél elõbb forduljunk szakorvoshoz, aki a tünetek ismeretében dönt a szükséges kezelésrõl, gyógyszerezésrõl. Az idejében elkezdett és megfelelõ kontrollal végzett kezelés a klimax tüneteit megelõzheti, csökkentheti.

 

     (gondozása)

 

·        Fény- és hõigénye nem nagy. A túl meleget és a fagyponthoz közeli hõmérsékletet nem kedveli. A nagyon meleg helyen a virág fakó lesz, hidegben pedig sokára kezd virágozni. A lakásban a keleti ablak körül van a legjobb helye. Erõs napsütéstõl levelei megsárgulnak.

·        Friss levegõ igénye nagy. Ezért hasznos lehet, ha nyárra a kertbe, félárnyékos helyre kitesszük szeptember elejéig. A cserepét  süllyesszük a pereméig a talajba.

·        A klívia számára a legjobb a tápdús, könnyû, jó vízáteresztõ talaj, mely állhat marhatrágyaföldbõl, tõzegbõl és nyírlevél komposztból. A növény nem szereti a nagy cserepet és a gyakori átültetést. Elég háromévenként áttenni másik cserépbe.

·        Nyáron bõven kell öntözni és kéthetente tápoldatozni. Nyugalmi idõszakban azonban jelentõsen csökkentsük a víz adagolását. A pihenési idõ közel két hónap tart. Általában októbertõl kezdõdik.

·        Szaporíthatjuk magról, de hosszadalmas. Magvetés után a növény csak 3-4 év múlva virágzik. A legegyszerûbb az anyanövényrõl leveles sarjat leválasztani.

 

    (gondozása)

 

·        Az egyik legnehezebben tartható szobanövény. Sok esetben még a minimális feltételek biztosítása is gondot okoz.

·        A kókuszpálma csak a nagyon világos és meleg helyet kedveli. Az egész évben legfontosabb számára a nagy mennyiségû fény, a világosság, különben nem fejlõdik, tönkremegy. Télen is legalább 18-20 C fokos hõmérsékletrõl kell gondoskodnunk. Nyáron a 25-30 C fokos melegben érzi jól magát.

·        A növény nem nélkülözheti a magas páratartalmat sem. Talaja legyen mindig nyirkos, de ne locsoljuk túl. Rendszeres permetezéssel oldjuk meg a párásítást. Hasznos lehet, ha a pálmát más növények közé állítjuk.

·        Az elõrehajtatott növényt laza, humuszos talajba ültessük. Párás melegben gyorsan gyökeret fejleszt. Tavasszal és nyáron kéthetente tápoldatozzuk.

·        Átültetni nem ajánlatos, mert gyökerei nem viselik el a bolygatást.

 

     (tisztítása)

 

·        A szõnyeg pormentesítését porszívózással végezzük. Ne csak a szõnyeget porszívózzuk ki, hanem az alatta lévõ padlót is.

·        Idõnként vigyük ki a szabadba és alaposan poroljuk ki, de csak hátoldalán poroljunk! Utána mindkét oldalát jól keféljük le.

·        Kitûnõ tisztítószer a hó. Terítsük ki a szõnyeget télen a frissen hullott hóra, színével lefelé és hátoldalát verjük ki.

·        Felfrissíthetjük a szõnyeget szalmiákos vízzel. Esetenként lemoshatjuk ecetes vagy langyos vízzel is.

·        Ha a szõnyeg felülete nagyon piszkos, langyos szappanos vízzel enyhén dörzsöljük át. Tiszta vízbe mártott ruhával töröljük le.

·        Tisztításhoz használhatunk száraz tisztítóhabot is. Ilyenkor nem kell megnedvesíteni a szõnyeget, a megszáradt hab eltünteti a piszkot.

·        A kókuszszõnyeget ne tisztítsuk lúgos szerekkel! Vízbe se áztassuk, mert a rostok nehezebben száradnak meg, és a színek is károsodhatnak.

 

     (gondozása)

 

·        Szobai és kerti dísznövénynek nyár elején vásárolhatjuk meg. Erre az idõre válnak cserepes növényekké. Otthon is szaporíthatjuk magvetéssel vagy dugványozással. A magokat márciusban ültessük el érett lombföldbe. Ajánlatos egynyári növényként kezelni. Nehezen lehet átteleltetni.

·        A világos, napfényes szobát kedveli, és itt fejlõdik a legjobban. Nyáron a 18-22 C fokos hõmérsékleten érzi jól magát. Erkély- vagy ablakládába is ültethetõ, de csak olyan helyen, ahol nem éri  közvetlen, tûzõ napsugárzás.

·        A kertben is nevelhetjük. A virágágyakba legjobb egyesével nevelt palántákat kiültetni május második felében, mert fagyérzékeny. A talajt elõtte javítsuk fel jól érett komposztfölddel.

·        Bõ öntözést igényel, a levelek permetezése is kedvezõ a növényre. Tartsuk a földjét mindig nedvesen. Tavasszal és nyáron kéthetente tápoldatozzuk.

 

    (készítése)

 

·        Komposztáláshoz csak rothadásra alkalmas anyag, fahamu, kerti és konyhahulladék használható. Kiváló anyagot szolgáltatnak a lombok, falevelek, mert jelentõs a szervesanyag- és nitrogéntartalmuk. Állati trágyákat is felhasználhatunk komposztálásra. Jó serkentõ és nedvességtartó anyag. Soha ne tegyünk a komposztérlelõbe mûanyagot, üveget, fémet!

·        A házi komposztálót árnyékban, bokor, sövény mögé rejtve állítsuk fel. A komposztálásra kerülõ anyagot gyûjthetjük kupacba (kazalba) rakva, gödörben, ill. körbekerített tárolóban.

·        A komposzttárolót mindig takarjuk be 5-10 cm vastag földdel. Harminc centiméterenként szórjunk az egyes rétegekre kevés nitrogén-mûtrágyát, földet. A komposzttelepet hosszú, hegyes vasrúddal függõlegesen szúrkáljuk át, hogy levegõt kapjon. Négyhetente forgassuk és rakjuk át. Egy-két átforgatás után a szerves hulladék legnagyobb része elbomlik. Fél év alatt kész komposztot kapunk.

·        Nem szabad hagyni, hogy komposzttelep kiszáradjon. Száraz idõben öntözzük meg. A komposztkazalt (dombot) gyorsnövekedésû növényekkel be is árnyékolhatjuk.

·        Ha az érett komposztot felhasználjuk, kiszórjuk az ágyások, virágágyak stb. talajára, haladéktalanul dolgozzuk be a földbe, hogy hasznosulhasson.

 

     (kezelése)

 

·        Ha a lencsét a napi ápolás során kivettük a szembõl, mindenképpen mossuk le és öblítsük ki a tisztítófolyadékban. Ápolószerként vizet ne használjunk!  Az elõírtak szerint tároljuk.

·        A lencséhez csak alaposan megmosott kézzel nyúljunk. Olyan szappant használjunk, amelyik nem hagy nyomot a lencsén. Kezünket pamut törülközõvel töröljük szárazra, hogy ne maradjanak bõrünkön apró szálak.

·        Legyünk óvatosak a hidratáló hatású készítményekkel (krémek, szappanok, tusfürdõk stb.), mert a lencsén eltávolíthatatlan lerakodásokat képezhetnek!

·        Sminkeléskor elõször  tegyük be a lencsét, csak utána fogjunk az arc kikészítéséhez. Túl sok sminket ne használjunk, mert lepereg, és a szembe is kerülhet. A szemfestéket szivacsvégû applikátorral kenjük ecset helyett. Lehetõleg vízzel lemosható szempillafestéket használjunk. Szemünket ne folyékony tussal, hanem ceruzával rajzoljuk ki.

·        Ha mérgezõ vagy maró anyagok közelébe kerülünk, a lencsét okvetlenül vegyük le.  Kontaktlencsében ne is fürödjünk, mert a fertõzés veszélye rendkívül nagy.

 

    (ellenõrzése)

 

·        Vásárláskor minden esetben vizsgáljuk meg a konzervdoboz épségét. Ha a teteje és az alja felpuffadt, ne vegyük meg, mert romlott. A dobozban rothadás, ill. erjedés folyamata indult meg, tartalma ehetetlen.

·        Ha nem egyértelmû a megromlás, a gyanús konzervet 1-2 napra tegyük meleg szobába. A romlott konzervnél a felpuffadás jelei hamarosan meg fognak jelenni.

·         Elõfordulhat az is, hogy túltöltés miatt deformálódik a konzervdoboz, tartalma azonban jó, nem mérgezõ. Ez úgy ismerhetõ fel, hogy a kézzel benyomott dobozfedél a nyomás megszûntével visszaugrik eredeti helyzetébe.

·        Találkozhatunk olyan konzervdobozzal is, melynek hiányos vagy sérült a leforrasztása, és emiatt tartalma megfertõzõdik, és mérgezõvé válik.

·        A bomlás jeleit felismerhetjük a nyitott dobozon is. Ilyenkor a doboz nyitásakor érezhetõ kellemetlen, savanyú vagy rothadt szag lehet segítségünkre. Nehezebb észrevenni a kezdõdõ romlást. Kezdõ romláskor a szag sokszor nem átható, hanem kissé szúrósan aromatikus. Adott esetben csak az elszínezõdés, a tartalom puhasága, a szétesés jelei adhatnak támpontot.

·        A felbontott konzervdobozt ajánlatos azonnal tálba kiüríteni, és tartalmát onnan felszolgálni. A nyitott konzerv igen gyorsan romlik. Hamar elszaporodnak benne a penészgombák.